Nagyváradtól 12 km-re északra, a Kösmő patak jobb partján fekszik Bihar község.
Forrás : instantstreetview.com
Romániában, Bihar megye nyugati részén, a Nagyvárad-Szatmár nemzeti úton található, északon Tamási község határolja, délen a váradi dombok; keleten Hegyköz-Csatár község, nyugaton Bors község. A Berettyóba ömlő Kösmő patak bal partján helyezkedik el, Nagyváradtól északra (14 km). Áthalad rajta a vasút és a 191-es Bihar-Margitta megyei út. A község belterülete: 604 ha és külterülete 5000 ha. Az összterület 90%-a síkság, 10% dombvidék A Kösmő patak 5 km-es hosszúságon szeli át a községet DK-ről ÉNy-ra. Körösök síksága két részre osztható: magas síkság és alacsony síkság. Bihar község a magas síkságon található. A magas síkság lerakódás és erózió által jött létre és egy kissé leejtős keletről nyugatra. A térség éghajlata mérsékelt kontinentális, óceáni hatásokkal. Sok éves megfigyelésekből az évi átlag hőmérséklet 10,3 °C. A légköri csapadékot változatosság jellemzi amelyet a földrajzi elhelyezkedése által óceáni hatás ér, melynek évi átlaga 560 mm. A növényzete nagy mértékben a síkság és domboknak megfelelő jellege van, lombhullató erdők foltokban jellemző. Sok védett faj található úgy a növényzetben mint az állatvilágban. A települést a nagyon kedvező természeti adottságok tették lehetővé. Maga a település a domb és síkság találkozási pontján terül el. A kelet felé elterülő dombok kiváló szőlőtermő földek. A vidéket vízzel a dombról leszakadó források, a Kösmő patak, valamint a Körösből kiváló Kis Körösnek nevezett ága látja el. A tisztásokat szántóként vagy legelőként használják. A lakosság főfoglalkozása a mezőgazdálkodás, kertészkedés.
Forrás : biharihegykoz.5mp.eu
A Wikipédián ezt olvassuk Bihar községről:
Bihar vármegye névadója és első központja. Bihar vár Anonymus elbeszélése szerint a honfoglalás előtt Ménmarót vezér kazárok lakta országának központja, Ménmarót vára volt.
Nevét az oklevelek 1067-ben Byhoriensis, 1213-ban Bychor, 1332-ben Bihar, 1349-ben Byhor néven írták.
A 11. században hercegség, 1061-től püspökség székhelye, melyet később Nagyváradra helyeztek át.
Egykori sáncvárát a honfoglaló magyarok építették. A vár korai lakosainak (katonaság) temetőjére a vártól délkeletre, 2 km-re a Somlyóhegynél bukkantak, ebben 8 lovassírt tártak fel.
A várban létesítették a bihari püspökség központját is, mely már I. András halálakor (1061) fenállt. I. László 1093-94-ben alapította a váradi székeskáptalant és ide helyezte át a bihari központot is, viszont egy 1111-es oklevélben és III. Béla jövedelem összeírásában 1185-ben is bihari püspököt említenek váradi székhellyel.
1068-ban és 1091-ben kunok (úzok) pusztították el a várat és környékét, majd majd a 12-13.-században újjáépítik és feltehetően ekkor építik a kőfalat a sánc tetejére.
A vár az 1241-42-es tatárjárás után végleg elvesztette jelentőségét.
1896-ban az ezredforduló tiszteletére itt is emlékművet avattak. A vár közepén földhalmon állt az emlékoszlop turulmadárral, csőrében karddal, mely 1919-ben eltűnt, de a halom ma is áll. A vár egy részén ma focipálya található.
Az emékmű nyugati oldalán a következő felírás volt olvasható:
"A magyarok ezredéves bejövetelének emlékére, állíttatott közadakozásból, Bihar vármegye támogatásával 1896."
Az északi oldalon:
"Állj kőemlék, állj a végtelenségig! Jelképeként a honszeretetnek. Hont szeretni végleheletéig Tanítsd minden fiát e nemzetnek."
A déli oldalon:
"Magyarok Istene Hallgasd meg imánkat, Tedd nagygyá s boldoggá Imádott hazánkat. Védd az ellenségtől, Óvd meg belviszálytól, Hogy bámult s irigyelt Legyen a világtól."
A keleti oldalon:
"Honszerző dicső elődeink által Mén Maróth bolgár fejedelemtől elfoglalt ezen bihari földvár, még sok század multán a magyar szabadság vára, Rákóczy kurucz vitézeinek tanyája és véres küzdelmeinek szinhelye vala."
1900-ban a Bihari és nagyváradi történelmi és régészeti egyesület válaszmánya kiküldte Karácsonyi Jánost, Cséplő Pétert és Tóth-Szabó Pált az ásatások megkezdésére, ez volt az első nagy ásatás a vár területén.
1920 után Romániához csatolták a területet és 1973 és 1980 között zajlott a következő nagy ásatás Sever Dumitrascu vezetésével.
1910-ben 3027 lakosából 3021 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Bihar vármegye Nagyváradi járásához tartozott. 1992-ben társközségeivel együtt 5668 lakosa volt, melyből 5082 magyar, 555 román, 20 cigány és 3 német volt.
Forrás : hu.wikipedia.org
Bihar, az érmelléki hegyek egyik nyulványa alatt, a Kösmő-patak mellett, a bihari helyi érdekű vasútvonal mentén fekvő, túlnyomóan ev. ref. vallásu magyar nagyközség. Házainak száma 461, lakosaié 2993. Van postája, távírója és vasúti állomása. Ez az ősrégi község már a XII. században említtetik az oklevelekben. Akkoriban a váradi püspökség birtoka volt. 1349-ben Byhor néven találjuk feljegyezve, egy 1374-iki oklevél már vásártartási jogát is említi. 1393-ban mint Villa Byhor, 1470-ben Oppidum Byhar néven szerepel és ekkor lakói között számos iparos említtetik. Az 1520-iki összeírásokban mint vámszedő hely van említve. A XV. században főesperesség, a XVI. században alesperesség, melyhez 18 plébánia tartozott. A község hajdani nagyságát a XVI. századbeli adóösszeírások bizonyítják legjobban, a mikor Biharban 176 család lakott. Mostani református templomát 1802-ben az ősi egyház alapjaira építették, a mely a XIV. századból való. A róm. katholikus templom 1826-ban épült. Az izraelitáknak is van itt imaházuk. A ev. ref. egyház birtokában több érdekes régiség és ötvösmű van. Igy két aranyozott ezüst pohár a XVII. század elejéről és egy ugyanebből az időből származó hímzett úrasztali terítő, mely Kállay Georgina, Czömeözi Zsuzsánna ajándéka. Itt van a híres, ősrégi és arányaiban még ma is hatalmas 53bihari földvár. A hagyomány szerint hajdan Mén Maróth vára, mely azonban még a II. Rákóczy Ferencz-féle szabadságharcz idején is nevezetes szerepet játszott. Az itt lefolyt történeti eseményekről más helyen van szó. A vár belsejében, emelkedett helyen áll a bihari emlékmű, mely Rigó Ferencz orsz. képviselő kezdeményezésére állíttatott fel. A szükséges összeget gyüjtés útján szerezték be, de a vármegye közönsége is hozzájárult 1800 forinttal. Az emlékmű leleplezése nagy ünnepélyek között történt. Az obeliszk-szerű oszlop tetején a Turul madár áll, csőrében karddal.
Forrás : mek.oszk.hu
A település egykori nevét az oklevelek 1067-ben Byhoriensis, 1213-ban Bychor, 1332-ben Bihar, 1349-ben pedig Byhor néven rögzítették. A település az egykori Bihar ország, majd Bihar vármegye névadójaként a térség és a megye első központja.
A 11. század elején a honfoglalást követően, hercegségként funkcionált. A közeli földvár már a honfoglalás előtt védelmi és szervezeti központ volt. Szent István, ahol lehetett, a régi alapokon épített tovább. Így Bihar lett a Körösök közti királyi birtokok központja, az egyházi igazgatás első székhelye. Neve a magyarban és bolgár-törökben is használatos bolgár-szláv személynévből ered.
Tovább : hegykozcsatar.lapunk.hu
Hivatalos weboldal : comunabiharia.ro
Bővebb információ: bihar.adatbank.transindex.ro
A hajdani Biharvár, Bihar vármegye névadó székhelye lett. Hatalmas méretű földvára hazánk legimpozánsabb ilyen jellegű emléke. A hely jelentőségét már a bronzkorban is ismerték a falu akkori lakói, hiszen egy szabálytalan (óvális), a Kösmő teraszán emelt földhányást minden bizonnyal nem kevés munkával védelmi célra építették. Ezt a helybeliek Leányvárként ismerik. A hozzá füződő mondák a török hódítással hozzák összefüggésbe, vagy úgy, hogy a törökök ellen ide menekítették a leányokat, vagy pedig, hogy a törökök itt tartották rabságban az elfogott nőket. Maga a Földvár Leányvártól nyugatra, azt külső falával metszve, ma is becsülendő méretben épült. Területe 4,7 ha. Téglalap alakú 115x150 méter nagyságú térség, amelyet 15-20 méter széles sánc és 5-7 méter magas földhányás övez.
Az építőinek kilétét és idejét homály fedi. A hasonszerű építményektől téglalap alaprajzával tér el, következés képpen építői nem az avarok lehettek. Hatalmas méretei nagy létszámú helyi lakosra engedbek következtetni, s mindenképpen egy nagyobb terület feletti uralmat gyakorló vezér központja volt még a honfoglalás előtt.
Történészek szerint bolgár szlávok építették a IX. században. Háborús időkben 2-3 ezer ember befogadására is alkalmas volt. A hagyomány szerint hajdan Ménmarót vára volt. Az államalapítást követően ispánsági várrá, tehát az István által kialakított vármegye rendszeren belül Bihar vármegye központjává lett. Itt tartózkodó ispán, aki a vármegyei csapatok főparancsnoka volt, bírói jogkörrel volt felruházva, ellenőrizte a vásárokat és ilyen alkalmakkor forgalomba hozta az új pénzeket, illetve az adót begyüjtötte a király számára. Közvetlen alatvalói az un. várjobbágyok voltak, akik katonai feladatokat láttak el. őket a félszabad kategóriába tartozó várnép szolgálta ki (élelmiszer, ruházat, fegyverzet) a mi esetünkben a váron kívüli plébániatemplommal rendelkező bihariak, illetve Csatár és Kovácsi lakosai.
A vár ugyanakkor a püspökség központja is volt (1061), még a vármegye központjának Nagyváradra helyezését követően. Ugyancsak a vár volt Imre herceg számára létrehozott hercegség központja is. Ezt a szerepet megőrizte az elkövetkező században is. A besenyők és a kunok XI. századi dúlásai bebízonyították, hogy a földhányásokkal megerősített pontok magas tetején húzott palánk falak ellenére sem képesek megfelelő védelmet nyújtani. A földhányás tetejére ugyan a XII. században kőfalat emeltek, de a vár katonai szerepe végleg lehanyatlott. 1514-ben és 1704-ben, II. Rákóczi Ferenc szabadságharcánál, még látott el katonai feladatot, de az imponáló földhányások egyik alkalommal sem nyújtottak védelmet a mögéje húzódóknak. 1709-ben a várat végleg magára hagyták.
1896-ban, a magyarok ezredéves bejövetelének emlékére a földvár központi részén egy ormot emeltek, amelyre egy bronz turul madarat helyeztek. Ennek 1919-et követően nyoma veszett, ma csak a talapzat maradt az emlékműből. Napjainkban a vár egy részén fotbal pálya működik, az 1970-es években fiatalsági találkozók színhelye volt, illetve a fordulatot követően a Földvári Ifjúsági Találkozó színtere.
Teljes bejegyzés : hegykozi.blogspot.ro
Utolsó kommentek