Hegyköztóttelek (románul Tăutelec) falu Bihar megyében, Romániában.Nagyváradtól 17 km-re, Hegyközcsatártól 2 km-re északkeletre található. Jelenleg Hegyközcsatár közigazgatási fennhatósága alá tartozik.

Névváltozatok

1272: Totthelek, villa Thothelek; 1291-1294: Toutteluk; 1329: Tothteluk; 1335: sacerdos de villa Tortelek (Tottelek); 1336: Therteleg; 1337: Tottelek; 1504: Thoththelek; 1625: Tottelke; 1692: Tót-Telek; 1828: Tóth Telek; 1851: Tóttelek; 1913: Hegyköztóttelek;
Mivel a település magas dombok között fekszik, ezeknek a domboknak az oldalain szőlőtermesztés és gyümölcsfa termesztés alakult ki. Tóttelek esetében kimagasló mennyiségben termesztettek és termesztenek ma is szelídgesztenyét. A helyi lakosok ezeket a dombokat szőlőhegynek nevezték el, innen ered a helységnevek elé helyezett hegyköz kifejezés.

Története

Tóttelek a XIII. században Eachy unokáinak: Miklós vajda, István és Geregen birtoka volt. Mivel ők a IV. László király alatt lábrakapott fejetlenségben bizakodva sok törvénytelenséget követtek el – többek között a váradi székesegyház birtokait is feldulták – László király az Eachy-unokák elkobzott birtokaiból nyújtott a váradi egyháznak kárpótlást, annak adva egyebek közt Tótteleket is. 1283. körül IV. László király meghagyta Máté nádornak, hogy Osl nemzetségbeli Móricz comest iktassa Tóttelek földbirtokába.^[2]
A Pázmán (panaszi) család 1319-ben kapja I. Károlytól Pósa, Som és Somogy, 1465-ben új adományként pedig Panasz, Tóttelek, Szomajom, (Berettyó-) Szent-Márton, Újlak, Szent-Dienes és Somogy helységeket.
Később a Solymossy (Nagyváradi) családnak voltak itt birtokai, melyek Bihar vármegyéből származtak és a XVIII. század közepe táján Szatmár vármegyében is letelepedtek. Biharban birtokai között volt még Felhalom, Fugyi, Fugyivásárhely, Törpefalva, Kopaczel, Felsőfeketepatak, Szentmárton, Tóttelek, Panasz, Váncsod, Szelepe, Nyíres és Krassó községek
További információk : hu.wikipedia.org

1788-ban alapították a plébániát szlovákajkú telepesek számára, akik rövidesen elmagyarosodtak. Kegyura a püspökség volt. Középkori templomának romjain Kollonitz László püspök építtetett egy kisebb méretű fatornyos istenházát, majd néhány évtized múlva Lajcsák Ferenc püspök épített új templomot (1832-1834).Hívek száma: 1813-ban 276 (szórványaival együtt 328), 1896-ban 427 (szórványaival együtt 775), 1931-ben 541 (szórványaival együtt 954). Nyelve: magyar
Forrás : varad.org

Hegyköztóttelek, v. Bihar vm. (Tautelec, Ro.): plébánia a v. nagyváradi egyhm. bihari esp. ker-ében. - A falut Kollonich László pp. 1782: 41 szlovák családdal alapította. 1788:  már pléb., kis fatornyos, zsindelyes tp-mal. 1832-34: új Szt József-tp-ot építettek főoltárképe a szegyh. Szt József-képének másolata. Kegyura 1880: a nagyváradi pp. Anyanyelve m. Filiája 2000: Hegyközújlak. - 1951 tavaszán plnosát, Drozdovszky Gézát (†1992) letartóztatták, összeesküvés vádjával 25 é. ítélték, 12 é. börtönt, 2 é. baragani száműzetést töltött le. - Lakói 1910: 495 r.k., 7 g.k., 4 g.kel., 8 ev., 22 ref., 8 izr., össz. 544; 1940: 537 r.k., 12 g.k., 2 g.kel., 24 ref., 10 izr.; 2000: 139 r.k. család.
Forrás : lexikon.katolikus.hu 

Hegyköztóttelek mellett Ifjúsági Tábor épül - Fotók : facebook.com 

Hegyköztótteleki majális 2012

Teljes album : facebook.com/hegykozcsatar

 

Teljes bejegyzés : hegykozi.blogspot.ro