Hegyközpályi település Romániában, Bihar megyében,
Nagyváradtól északra, Hegyközcsatár és Hegyközszáldobágy közt, a Kösmő patak mellett fekvő település.
Története
Hegyközpályi neve már a XIII. században szerepelt a püspöki tizedjegyzékben. Neve egykor Felpályi volt.
A település története Nagyvárad (Várad) közelsége miatt annak sorsával közös volt.
1686-ban Hegyközpályit az elpusztult falvak között tartották számon.
I. Lipót király a pusztává lett falut szikszai Kiss Péternek adományozta. Később aző utódai népesítettél újra a települést.
1800-as évek elején a község földesurai szikszai Kiss Péter örökösei voltak, majd a későbbiekben az Ilosvay, Szilágyi, Lévai, Paksy és Bay család volt itt birtokos.
A XX. század elején Hornyánszky Pál volt Hegyközpályi birtokosa.
1910-ben 820 lakosából 815 magyar, 3 román, 2 egyéb nemzetiségű volt.
A település régi helynevei közül a XX. század elején még ismert volt a Vajda-szállás, Gara-oldal, Piskivölgy, Bánkút, Ladamérkút dűlők neve is.
Hegyközpályi határába esett régen Macsmolna nevű mára már elpusztult település is, mely már a XIII. században a váradi püspökség birtoka volt.
Forrás : hu.wikipedia.org
Olvassa el mit írnak Hegyközpályi történelméről a község honlapján '
Az őstelepüléssel kapcsolatbanadatok hiányában - melyek nagy része a levéltárat elpusztító tűzvész során odavesztek - sajnos nincsenek pontos értesüléseink. Beilleszkedik a Bihar vármegye úgynevezett "Hegyköz-vidék" történetébe. Nevét feltehetőleg egy Pál nevezetű országbíróról kaphatta, aki a környéken több településnek volt a birtokosa. Régi neve Felpályi volt, illetve egy 1291-es adat szerint ,villa Pauli, Fulpauli, egy 1334-es adat szerint pedig Felpaly(Paleu) - ebben az időszakban gyűlésezett itt Bihar vármegye hatósága - ,az 1552-es összeírásban pedig Pály néven fordul elő, és ennek alapján ekkor 24 telekből állt.
Mai nevének hivatalos helyesírása a következő: Hegyközpályi, de a XIX. században Hegyköz Pályi (1839),Hegyköz-Páli (1880), Hegyköz-Pályi (1851,1863,1873,1890) alakokban is szerepelt. A püspökség XIII. századi tizedjegyzéke említi először a település nevét, de több, mint valószínű, hogy már legalább félszázaddal hamarabb kialakult a nagyváradi egyház birtokában. Földesura 1373 és 1556 között a váradi káptalan volt. Pályiban volt a nemesség egyik legfontosabb gyülekezőhelye. A fennmaradt névsortöredékek arra engednek következtetni, hogy a község lakossága vitathatatlanul a kezdetektől fogva magyar volt: Chatari, Kozma, Fekethe, két Paly, Chakany.
Mivel Pályi nagyon közel van Nagyváradhoz, a történelem folyamán mindig osztozott a város viszontagságaiban. Ezt a falut is felégették, teljesen elpusztították a törökök, olyannyira, hogy harminc évig lakatlan volt.
Tovább : hegykozpalyi.3x.ro
A községről olvasható:
Ezen a részén a falunak mostanában egyre több nyaraló épül, hisz a kilátás mondhatni gyönyörű. Nyáron a falu ez a része tele van emberekkel, akik nagyrészt horgászni jönnek, kikapcsolódásként.
A falu közepén helyezkedik el a templom amelyet 1690 táján épített újjá egy család, mivel a templom a háborúban romba dőlt, de erről majd részletesebben is beszámolok. Vele szemben található a kultúrotthon. Közel a kultúrotthonhoz találunk egy utat amin egy pincesor fekszik. Ezen az úton haladva a falu temetőjéhez érünk. Innen újabb út vezet a másik szomszéd faluba, Hegyközújlakra.
A városból a faluba vezető út mellett a falu szélén, található a futballpálya. Tavasztól őszig, főként hétvégén folyamatosan futball-meccsek zajlanak. Körülbelül két éve aszfaltozták le a Néptanácshoz vezető utat, egészen a templomig, és most folytatják egy másik részén a falunak.
Utolsó kommentek