Hegyközszáldobágy falu Romániában, Bihar megyében.Nagyváradtól északnyugatra fekvő település.
Története
Hegyközszáldobágy neve 1465-ben tűnik fel először az oklevelekben Zaldobag néven, mint a Bályoki család birtoka, majd a későbbiekben azonban a váradi püspökség birtokaként szerepelt, amely birtokosa volt még az 1800-as évek elején is.
A település a török hódoltság és Várad ostromai alatt nem pusztult el.
1802-ben nagy tűzvész volt a településen, melyben a község nagy része leégett, ekkor a templom és a paplak is a tűz martaléka lett. A község új temploma 1830-ban készült el.
1849 után a püspökség birtoka majdnem mind erdő volt, 1800-as évek elején a püspökségen kívül részbirtoka volt itt a Kabos és a Szénássy családoknak is.
Borovszky feljegyezte a község régi, érdekesnek tartott helyneveit is, melyek a következők voltak: Bodonhegy, Szélhely, Vajda dűlő, Budarét, Játékdomb, és Veres-patak.
1910-ben 851 lakosából 850 magyar, 1 román nemzetiségű volt.
A trianoni békeszerződés előtt a település Bihar vármegyéhez tartozott.
Forrás : hu.wikipedia.org
A Wikipédia bejegyzése a Borovszky által szerkesztett Magyarország vármegyéi és városai / Bihar vármegye községei (írója Vende Aladár) alapján készült. Jakó Zsigmond azonban a Bihar megye a török pusztítás előtt (Budapest, 1940, 346.old)azt írja, hogy Scaldubag (1226, Váradi regestrum 351. old.) illetve később Zaldubag (1236) formában említik. Tehát első említése 1226-ból való! Jakó ezt írja még:
"Nehezen megközelítő helyre, erdők közé települt és (...)katonai szempontok játszhattak közre megalapításánál.Jenő 1236-os határjárásából úgy látszik, hogy akkor még várnépek lakták.. (Kubinyi, I.13.l)A XVI. században már a váradi püspök birtoka és lakói főként szőlőtermesztéssel foglalkoztak. (Stat. 52, 56.l)[...] Neve magyar és hársfával benőtt helyet jelent." Forrás : Emese válasza
Hirek Hegyközszáldobágyról erdon.ro
nagyvarad.ro
Hamarosan a biharihegykoz.5mp.eu
Hatyúk tava : Kattints a videóra '
Utolsó kommentek