Hegyközi blogja

Szalárd (románul Sălard) falu Romániában, Bihar megyében.Nagyváradtól 24 km-re északkeletre aBerettyó bal partján fekszik. Jákóhodos és Hegyközszentimre tartozik hozzá.

 

Valószínűleg a kalandozások korabeli Szalárd vezér nevét viseli, de lehet, hogy a solar (= sóőr) szó rejlik benne. A szalárd szó másik lehetséges szófejtése a futár megfelelője: fut-futó-futár; szalad-szaladó-szalárd.

Története

A falu feletti várhegyen látható az egykori Adorján-vár maradványa az öregtorony romjai.
A várat a Geregye nemzetségbeli Pál országbíró kezdte építeni, 1242 és 1276 és között épült fel, majd e Pál fia Miklósé lett, aki fellázadt IV. László ellen.
1277-ben IV. László királyi seregei a várat ostrommal foglalták el, majd Borsa nemzetségbeliTamás és fiai kapták meg, akik IV. László, majd III. András ellen fordultak.
1294-ben a lázadó Borsák ellen támadó királyi sereg foglalta el, az ostromnál az erdélyi vajda életét vesztette.
1317-ben ismét a királyi sereg, III. András ostromolta meg és foglalta el a várat.
1598-ban a török rövid időre elfoglalta. Valószínűleg a 19. században rombolták le, köveit széthordták.
1910-ben 2404 lakosából 2349 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Bihar vármegye Szalárdi járásának székhelye volt. 1992-ben társközségeivel együtt 4088 lakosából 2941 magyar, 921 román, 220 cigány és 1 német volt.
Forrás : hu.wikipedia.org 

Szalárd a Hegyközvidék délnyugati részének legnagyobb települése, a Berettyó mentén fekszik a honfoglalás óta. Egy Zalárd nevezetű hadvezérről kapta a nevét, akiről a Cremonai érsek szomorúan emlékezik meg, városa ostroma alkalmával. 1291-1294-ben “Villa Zalard” néven említik. Écs fia Pál országbíró a Gergye nemzetség jeles tagja építette fel Adorján várat a 13. század elején, amely a 15. századik a “lázadó főurak” biztos vára volt. 
Zsigmond király 1395-ben Szalárdot és még hatvan települést Adorján várával együtt a Csáky főnemesi családnak adományozta. A Csáky Család templomot és kolostort építtetett, ahova a Ferences barátokat (szerzeteseket) telepítették, mely templom mind a mai napig fennáll történelem pusztításai ellenére.
A templom falain, három 15. századi freskótöredék található. A reformáció 1558-ban változtatta meg az addigi állapotokat, a Csáky család két fele szakadásával. Szalárd protestáns település lett. A Csákyak térvesztése után a 19. század második felében, a Csernovits főnemesi család birtokába került, majd következtek: Tóth, Barcs, Topercel stb. Nagybirtokosok, akiknek a birtokuk nagy részét az agrárreform alkalmával szétosztottak. A település ősidők óta vásártartási jogot és városi rangot kapott és ezt megőrizte az 1700-as években is. 1660-ban a török (Szelíd basa) rabló hadjárat alatt a lakosság nagy része elpusztult.
Forrás : ermellekiregio.ro 
  
Hivatalos webcím : salard.ro 
Könyv : Szalárd és vidéke, tegnap és ma varmegyehaz.hu
Facebook csoport : facebook.com
Szalárd iwiw.hu-n  

Teljes bejegyzés : hegykozi.blogspot.ro

Jákóhodos (Hodoș), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.Nagyváradtól északra,Székelyhídtól délnyugatra, a Berettyó jobb partján, Szalárd és Paptamási közt fekvő település.

Jákóhodos, Hódos Árpád-kori település. Nevét már 1268-ban említette oklevél, mint a hodosi nemesek birtokát, kiknek egyik őse 1268 előtt a bihari várjobbágyok közé állt, de István ifjabb királyennek utódait: Chaz fiait a várjobbágyok közül kiemelve a királyi serviensek közé fogadta. Később (1301-1334 között) Jakab fiai: Nagy Jakó és Cikó a vármegye életében is vezető szerepet viseltek; mint fogott bírák, eskütársak és királyi emberek.
1332-ben már mint egyházas hely szerepelt a pápai tizedjegyzékben, papja ekkor 13 garas pápai tizedet fizetett.
Az 1300-as évek elejéig Hodos néven említették, 1349-ben azonban a Jákó család után felveszi a Jákó-Hodos nevet. A 16. században a Zólyomiak, a 19. század elején és közepén a Lévay, Szilágyi, Ilosvay, Vincze, Jármy, Kiss örökösök, Ercsey, Pesti és Bartos családok birtoka volt, a20. század elején pedig Bartos Gyula örököseinek és a nagyváradi 1. sz. püspökségnek volt itt nagyobb birtoka.
1851-ben Fényes Elek írta a településről:

1910-ben 1093 lakosából 1058 magyar, 17 román volt. Ebből 40 római katolikus, 997 református, 27 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Szalárdi járásához tartozott.

Jákóhodoshoz tartoztak Szárazerdő, Felső-Bartos, Nagy-Bartos, Nagy-Eperjes és Süvegd puszták is.

Süvegd puszta

Süvegd puszta egykor egyházas község volt.
1307-ben a Dunántúlon honos Osl nemzetségbeli András birtokaként szerepelt, de az Osliaktól a birtokot Teletlen Péter, Pál és György testvérek megvásárolták.
1341-ben az egész Hodos Nadányi János birtokában volt. 1357-ben már a birtok fele már a váradi püspöké lett.

Nevezetességek

• Református temploma - részben középkori. A templomot 1818-ban alakították át.

1848-ban falainak mészrétege alatt Lugosy József debreceni tanár érdekes falfestményeket fedezett fel.
Forrás :  hu.wikipedia.org

Hosszú évek óta nem jártam a Szalárd községhez tartozó településen, ezért kihasználtam az alkalmat, és egy kicsit már itthon Váradon utánanéztem a település történetének. Jákóhodos, Hódos Árpád-kori település. Nevét már 1268-ban említette oklevél, mint a hodosi nemesek birtokát. Az 1300-as évek elejéig Hodos néven említették, 1349-ben azonban a Jákó család után felveszi a Jákó-Hodos nevet. A falu csendesen húzódik meg a Berettyó-partján, az itt élő emberek élik a mindennapi munkával elfoglalt életüket. Szalárd község két elöljárója, Nagy Miklós polgármester és Kendi Dezső alpolgármester is jelen volt azon az eseményen, melyet fenti soraimban említettem. Ők ketten és mellettük a magyar érdekvédelmi szervezet 10 tanácsosa igazi csapatmunkaként vezetik községüket, nem feledkezve el a hozzá tartozó két faluról, Hegyközszentimréről és Jákóhodosról, mindezt bárki tapasztalhatja, aki megfordul Szalárd községben. Igyekeznek és mindent megtesznek a rájuk bízott települések fejlesztéséért.
Teljes cikk : petocsilla.ro

Jákohodos Szalárd községhez tartozik

Hirek Jákohodosról erdon.ro
                                   reggeliujsag.ro 
                                   biharmegye.ro 
 Jákohodos nyílt csoport a facebook.com 

Paptamási- Tamaşeu - falu Romániában, Bihar megyében,a Berettyó és a Nagyvárad-Székelyhídivasútvonal mentén fekvő település.

Paptamási madártávlatból

 Paptamási a XIII. század végén tűnik fel neve a püspöki tizedjegyzékben.
1374-től a váradi székeskáptalan birtoka volt, de 1467-ben az albisi Zólyomiaknak is volt itt részbirtokuk.
1795-ben a községben nagy tűzvész pusztított, ekkor szinte az egész község leégett.
A faluban található Gyilkosgát dűlőjének nevéről a helyi lakosság azt tartja, hogy a tatárjárás alatt itt gyilkolták le a helyi lakosokat.
A településhez tartozott még Benke, Kis-újfalu és Sziget puszták is, melyek közül Benke pusztaegykor önálló község, és a váradi püspökség birtoka volt.
Sziget pusztát pedig már a XIII. században megemlítette a bécsi kódex, mint községet.
Sziget az 1552-es összeírásokban viszont már nem szerepelt.

 Nevezetességek

• Református temploma - 1835-ben épült.
• Lythia-forrás: ismert gyógyvíz
• Paptamási termálfürdő

Híres emberek

Itt született

• Diószeghy Dezső költő (1904. május 22. – ?)

Forrás : hu.wikipedia.org

Kügypuszta vagy Kügyipuszta (Satu Nou), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében. Bihartól északra, Nyüved közelében fekvő település.

 Kügy Árpád-kori település volt. Nevét már 1177-ben Régeny határjárásában szomszédosaként Szerepelt olivér, majd 1213-ban Quid f. Oliverii; 1421-ben Kyd, 1448-ban Kywd, 1587-ben Kwgy,1588-ban Kwghy, 1599-ben Kiügy, Kwgi, 1808-ban Kugy aliis Kügy h. 1888-ban Kügy puszta,1913-ban Kügypuszta néven írták.
Kügypuszta (Kügy puszta) korábban Nyüved része volt. Kügy (Quid) néven már a 13. századbanközség volt. Névadó birtokosa után Quid néven nevezték, és már a Váradi Regestrumban is említették a 13. században, ahol Kügy nevű birtokosáról írtak, aki Olivér fia volt.
Kügy későbbi birtokosai Rajnáld fia János és a nyüvedi nemesek voltak, végül a koronára szállt.
1910-ben 203 lakosából 2 román, 201 magyar volt.
1956-ban 980 lakosa volt.
A 2002-es népszámláláskor 248 lakosából 13 román, 235 magyar volt.
Forrás : hu.wikipedia.org

Ha feltennénk a kérdést – vajon melyik a Bihari Református Egyházmegye legkisebb gyülekezete? – bizonyára sokan sok falura tippelnének. Ha azt kérdeznénk, melyik az a falu, melynek egyetlen utcája egyben nemzetközi országút is? – bizonyára újra több választ is kapnán, hiszen ilyenek is vannak. De mind a két kérdésre egyben a válasz: Kügypuszta. A Nagyváradtól északra,Paptamási  községhez tartozó falu határában suhannak el a megyeközpont felé, vagy onnan igyekvő vonatszerelvények – megállás nélkül, hiszen nincs állomás. (Ha lenne is, ismerve a vasútnál uralkodó tendenciát, valószínűleg nem lenne benne köszönet – a szerz.megj.) Bár az országút átszeli, az autósok csak annak okán lassítanak, hogy a közeli Biharon gyakran állnak lesben a közlekedésrendészet radarjai, és néha ide is átteszik hídfőállásukat. A sofőrök a “Satu Nou” román megnevezést olvashatják a magyar Kügypuszta mellett, amit talán a korábban használt magyar név magyarázhat. Bár, amikor a lexikon szerint még a Kis-Újfalu elnevezés dívott, nem volt szükség fordításra…
Teljes cikk : erdon.ro 

Biharszentjános (románul Sântion) település Romániában, Bihar megyében.

  
Fekvése
Nagyváradtól 10 km-re nyugatra, Bors település mellett található, a román - magyar határ mentén.

Nevének eredete

Nevét a határában létesült, Szent János tiszteletére szentelt klastromról kapta.

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint már a bronzkorban lakott volt, a falu melletti ún. Klastrom-dombon pedig egy 11. századi település nyomait tárták fel.
A falut és a monostort 1215-ben említik először a Váradi regestrumban, Jákó Zsigmond szerint a falu lakosságát a Hont-Pázmány nemzetség telepítette ide. A település környéke ekkor még nagy kiterjedésű tölgyerdőkkel volt borított és részét képezte a bihari királyi uradalomnak, mint királyi vadászterület.
Az 1876-os megyerendezést követően Bihar vármegye Mezőkeresztesi járásához tartozott, 1910-ben pedig a Biharkeresztesi járáshoz került. 1920-ban a trianoni békeszerződést követően Romániához került, határtelepüléssé vált.
A II. bécsi döntést követően visszakerült Magyarországhoz. A magyar honvédek 1940. szeptember 11-én két román nemzetiségű személyt kivégeztek a település főterén, magyarellenes tevékenység vádjával. A szovjet hadsereg 1944-ben elfoglalta a települést, amely újra Románia része lett.

Lakossága

1910-ben 1347 lakosa volt ebből 1303 magyar (96,4%), 43 román és 1 német.
2002-ben már 1462 lakosa volt, melyből 1408 magyar (96,3%), 51 román, 2 szlovák és 1 ukrán volt.

Forrás : hu.wikipedia.org

 

Biharország gazdagabbik felén, - a síkvidék közepén, - nem sokkal Várad alapítása után, annak közvetlen szomszédságában egy kis falu született, amely az itt létesített monostorról - klastromról kapta a Szentjános nevet.

Ma már nehéz eldönteni, hogy melyik volt előbb; a klastrom vagy a falu, de az utóbbi elsőbbsége mellett szólnak a régészeti leletek, melyeket itt feltártak, ill. találtak. A település területén a bronzkor utolsó szakaszából származó leleteket tártak fel, a Klastrom-dombon végzett ásatások folyamán pedig megtalálták egy 11.-15. századi település nyomait.

A felsorolt régészeti leletek alapján megállapították, hogy a mai Szentjános területén és határában már az ókorban is éltek emberek, ugyanúgy a népvándorlás korában is, viszont állandó, tartós település az Árpád-kor első századaiban alakult, s létrehozói a honfoglalás után Biharban megtelepülő magyarok voltak - írja Kupán Árpád történész Hűség és helytállás - Biharszentjánosi krónika című könyvében.

A nagytekintélyű tudós kolozsvári professzor, Jakó Zsigmond szerint "Szentjánost a Hontpázmány nemzetség telepítette a 12. század derekán. (...)A korai megtelepítés mellett szól, hogy itt Szentjánoson épült fel a nemzetség bihari-szabolcsi ágának közös monostora, s az emellett kialakult falvakon pedig az ágból származó összes családok osztozkodtak.(...) A Sebes-Körös benépesedett völgyszájánál fekvő terület azonban már az adományozás előtt sem volt teljesen emberi település híján. A két parton a Palotáig húzódó nagy tölgyes valamikor királyi vadászterület lehetett.(...)-
"Az új birtokosok első saját alapítású falujának Szentjánost tartjuk. Itt állott a közös monostor, melyről 1215-től van adatunk.(...)-
A fenti idézetekből kiderül, hogy kik és mikor alapították a falut, valamint az, hogy a mai Szentjános határát és a település területét a honfoglalás korában tölgyerdő borította, s az államalapítás után részét képezte a nagykiterjedésű bihari királyi uradalomnak, mint királyi vadászterület - írja Kupán Árpád történész krónikájában.

Szentjános első írásos említése 1215-ből való, a Váradi Regestrumban, az itteni monostorral kapcsolatos oklevelekben.
Tovább a parokia.hu

Teljes cikk : hegykozi.blogspot.ro

Kisszántó (Santăul Mic), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
 Nagyváradtól északnyugatra, Nagyszántó és Biharpüspöki között fekvő település

Története

Kisszántó, Szántó Árpád-kori település. Nevét már 1291–1294 között említette oklevél in v. Petri f-i Vrdug (Ördög) néven.
1304-ben Zamtou, 1398-ban Wrdugzantho, 1489-ben Kisszantho, 1808-ban Szántó (Kis-), 1851-ben Kis-Szántó, 1913-ban Kisszántó néven írták.
1291–1294 között Ördögszántó (Kisszántó) a második fizetéskor 23 kepét adott a püspöknek.
1304-ben Zamtou-i Pousa nevét említette egy oklevél, aki a váradi káptalan által kiküldött egyik bíró volt. Kis-Szántó középkori története szorosan összefügg Nagyszántó történetével.
A 14. század elején már mint egyházas község szerepelt.
1552-ben birtokosai Horváth Mátyás és Asztalnok János, akiknek együtt itt 10 portányi birtouk volt; később azonban már csak mint pusztát említik és ekkor a kisszántói Dobozy család birtoka volt.
1795-ben birtokosa Lányi József kanczelláriai referens, aki később torontáli főispán volt. Az ő utódai 1864-ig voltak a falu birtokosai. Ekkor női ágon a Klobusiczkyakra szállt, majd gróf Csáky Kálmáné lett, kitől Luznicsek bécsi ügyvéd, tőle pedig báró Kőnigswarter Herman vette meg. A báró itteni kastélya díszes park közepén állt. A kastélyt még a Dobozyak építtették, később azonban teljesen átalakították.
Határában állot egykor Szeben falu is, mely 1732-ben már csak mint puszta szerepelt.
1851-ben Fényes Elek írta a településről:

1910-ben 470 lakosából 455 magyar, 13 román volt. Ebből 16 római katolikus, 424 református, 12 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Biharkeresztesi járásához tartozott.

Nevezetességek

• Református temploma - 1790-ben épült.

• Római katolikus kápolnáját még a Dobozyak építtették.

Forrás : .wikipedia.org 
 Webcím : pcbors.ro

Teljes bejegyzés : hegykozi.blogspot.ro

Nagyszántó (Santăul Mare), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Nagyváradtól északnyugatra, az alföldi síkság szélén, Nagykereki és Bihar közt fekvő település.

Története

Nagyszántó, Szántó Árpád-kori település. Nevét már 1219-ben említette oklevél Vnuca de v. Zamtou, Agard de eadem néven.
1291–1294 között in v.Zanto, ...; in Zanto, 1333–1335 között Jacobus sacerdos de v. Santo, Michael de v. Zantho, Zanto, 1465-ben Zantho, 1489-ben Nagyzantho, 1913-ban Nagyszántó néven írták.
1219ben három Szántó falubelit említettek, mikor Vnuka vádolta Pált, s ekkor említették Agard nevű poroszlóját is.
1291–1294 között Szántó falu 10 kepét fizet a püspöknek a második fizetéskor. Papja 1291–4 között 1 unciát fizet a püspöknek.
1333–1335 között a pápai tizedjegyzék szerint papja évi 7 gs pápai tizedet fizetett.
1851-ben Fényes Elek írta a településről:

Kis- és Nagy-Szántót hosszú ideig együtt említették és egyházi szempontból is egymáshoz tartoztak.
Egyik legrégibb birtokosa az Eördög család volt, a község egy darabig Ördög-Szántó néven is szerepelt.
1398-ban a kápolnai pálos rendnek is volt itt birtoka.
1409-ben a Borsy, 1453-ban a Pázmány, 1489-ben a gyaráni Partasi család, 1459-ben a földesi Nagy-család is birtokos volt itt, később pedig a Bajoniak voltak a földesurai.
A 18. század közepe után és a 19. század első felében pedig a Jósa, Péchy, Bige, Ercsey és a Vad családok, a 20. század elején pedig báró Königswarter Herman volt itt a nagyobb birtokos.

Nevezetességek

• Református temploma
• Görög katolikus temploma - 1780-ban épült.

Forrás : hu.wikipedia.org 

Árpád-kori település. Nevét már 1219-ben említette oklevél Zamtou néven. Egyik legrégibb birtokosa az Eördög család volt, a község egy darabig Ördög-Szántó néven is szerepelt. 20. század elején pedig báró Königswarter Herman volt itt a nagyobb birtokos.Forrás : sarretlife.hu 

Webcím : pcbors.ro 

Teljes bejegyzés : hegykozi.blogspot.ro

Bors falu Romániában, Bihar megyében.

Forrás : pcbors.ro

Fekvése

A Felső Sárréten, a nagyváradi vasútvonal mellett, Biharpüspökitől nyugatra, a román-magyar határ mellett fekvő település. Itt található az egyik legjelentősebb romániai határátkelő. Az E60-as európai út áthalad rajta, valamint itt végződik a romániai útszámozás szerinti 1-es főút (a borsi határátkelő a 642-es kilométernél található).

Története

Bors község már a XIII. század-ban említve van a váradi regestrumban, Bursa néven.
E településről vették eredetüket a Sártivánvecse nemzetség-ből származó Borsi család tagjai, melyek 1505-ig voltak a település földesurai.
1505-től Bors egy része a káptalan birtokába került, s birtokában volt még az 1900-as évek elején is.
1552-ben Szentiványi Ferenc lett a település földesura, később pedig az egész község a nagyváradi 1. sz. püspök és a káptalan birtokába került.
Ide tartozott Nagy-Zomlin puszta is, mely régen egyházas község volt.
1374-ben Nagy-Zomlin a váradi székes káptalan birtoka volt. Egyházának romjai láthatóak voltak még az 1900-as évek elején is.
Bors a trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegyéhez tartozott.
1910-ben lakosainak száma 1014 volt, 100% magyar nemzetiségű lakossággal.
A település egy kisebb, Nagyzomlinpuszta nevű része 274 magyar lakossal Trianon után is Magyarország része maradt.
Forrás : hu.wikipedia.org

Bors Község falui régi települések. Történelmi feljegyzések léteznek már a XII-ik századból melyek a Bors törzsrol szolnak akik a környéken éltek. Az elso történelmi dokumentumok Bors helységet 1215 körül említik mely az akkori Bursi néven volt ismert.
Osváth Pál történész kutatásaii szerint melyeket a „Serrat jarasa” címu muvében ismertet Bors helység sokkal régebbi mely nevét a Bors magyar törzsrol kapta. A XIV-ik században egyházi terület volt mely a nagyváradi püspökséghez tartozott. A falu lakosai jobbágyak voltak 14 családot kivéve akik szabadok voltak.
A XIV század utolsó évtizedeiben a településen elterjedt a református vallás, a lakosok nagy része ma is ezt a vallást gyakorolya. Megjelennek egyuttall az iskolai intézmények is így 1754 elött megjelenik egy fiu iskola melyel párhuzamosan egy lány iskola is muködik.
Az 1770-es statisztikai adatok alapján megfigyelheto hogy Bors Községben 722 személy lakott melybol 30 személy tanult írni és olvasni még Nagyváradon 3979 lakos élt melybol 50 személy tanult írni és olvasni. A XIX század végén és a XX század elején a községben egy aktív iskolázás figyelheto meg.
A XVIII és XIX században a népesség több rendben is megtizedelodött a járványoknak köszönhetoen.
Az igazi fellendülést a XIX század elején következett be amikor is több épület került megépítésre többek között a néptanács épülete is.
Az isok során a település több történelmi eseménz is befolyásolta ez a Nagyváradhoz való közelségbol is adódik.
A komunista idoktol kezdve a település fejlodésnek indul, úgy gazdasági mint szociális szempontból. Földrajzi fekvésének köszönhetoen a gazdaság nagy iramban fejlodik, méra az egyik legfejletebb közésgek közé tartozik.
A jövobeli fejlesztéseknek köszönhetoen a vidék tovább fog fejlodni köszönhetoen a külföldi, valamint az infrastrukturális beruházásoknak. A Bihar-Hajdú-Bihar Eurorégió megteremtésével a térségbe még nagyobb és több beruházás fog érkezni.
A 2001-es népszámlálást követoen a község népessége meghaladta a 3.000 lakost. Ez a szám szoros összefüggésben van a térség gazdaságának fejletségi fokával, ez a szám a jövoben remélhetoleg emelkedni fog. Etnikai összetételét tekintoen a lakosság tulnyomó része magya nemzetiségu ez az arány meghaladja a 90%.
Forrás : pcbors.ro

Bors község a romániai Bihar megye nyugati részén, közvetlenül a román – magyar határ mentén terül el. Borshoz legközelebb, (12 km) fekvő város Nagyvárad megyeszékhely. A község területe közel 4000 ha, (40 km2), mely négy falu területét öleli fel, (Biharszentjános, Bors, Kisszántó, Nagyszántó). A Kárpátok hegy és dombvidékét elhagyva az Alföld síkvidéke tárul az utazó szeme elé, de még mielőtt az országot is elhagyná, útját állja e község, melyjoggal nevezhető Románia nyugati kapujának. Itt található ugyanis az ország egyik legnagyobb teher és személy határátkelőhelye.
A Nagyvárad – Debrecen főútvonal mentén elhelyezkedő községet délen a Sebes Körös is érinti. A különböző főútvonalak, vasútvonalak mentén való elhelyezkedés évszázadok óta meghatározó fontosságú a község életének, fejlődésének szempontjából.
A község nevének keletkezése, első okleveles említése
A község elnevezése Bors nemzetségfő nevéből eredeztethető. A honfoglaló Árpád vezér országalapító munkájában segítkező Bors jutalmul kapta ezt a területet, mely később róla kapta a nevét. Maga a név valószínű, hogy ázsiai eredetű, a honfoglalással került erre a területre.
A község nevének első írásos említése a 13. század elején fordul elő a Váradi Regestrumban. A honfoglalás óta, de a kedvező környezeti adottságok miatt valószínű, hogy előbb is lakott település mára már egy 3200 lakosú nagyközséggé fejlődött. Az ezredfordulón közel ezer éves település fennmaradását és fejlődését a kereskedelmi központban való elhelyezkedésnek, Nagyvárad közelségének, valamint termékeny földjeinek köszönheti. Nevét folyamatosan említik a különböző századokból fennmaradt okiratok, összeírások, egyházi adók beszolgáltatását igazoló jegyzőkönyvek.
Forrás : ermellekiregio.ro

Bors, a Felső-Sárréten, a budapest-nagyváradi vasútvonal mentén fekvő magyar nagyközség, 1167 lakossal, a kik közül 1031 ev. ref. vallásu. Házainak 59száma 223, lakosaié pedig 1175. Van postája és vasúti állomása; távírója Bihar-Püspöki. A község már a XIII. században szerepel a váradi regestrumban Bursi néven. A Sartivánvecse nemzetségből származó Borsiak innen veszik a nevüket. Ez a család 1505-ig volt a földesura, ettőlfogva egy részét a váradi káptalan bírja, de 1552-ben már Szentiványi Ferencz a község földesura. Később az egész helység a nagyváradi 1. sz. püspök és a káptalan birtokába kerül, mely utóbbi itt ma is birtokos. Az ev. ref. templom a XVII. század elején épült. Az egyháznak két nagyon régi és műbecscsel biró ezüst kelyhe van, melyeket a Dobozy család ajándékozott. Ide tartozik Nagy Zomlin puszta is, mely hajdan egyházas község volt. 1374-ben a váradi székes káptalan volt a földesura. Egyházának némi rommaradványa még ma is látható.
Forrás : mek.oszk.hu

Hivatalos webcím : pcbors.ro
Facebookon : facebook.com/polgarmesterihivatal.bors 

Teljes cikk : hegykozi.blogspot.ro

Sitervölgy (románul Șușturogi) falu Bihar megyében, Romániában.Nagyváradtól 23 km-re, Hegyközcsatártól 8 km-re keletre található. Jelenleg Hegyközcsatár közigazgatási fennhatósága alá tartozik.
Környező települések: Északra Alsótótfalu (7 ill. 7,3- 5,9), észak-északkeletre Szalárdalmás (4,1), északkelet-keletre Borszeg (5,5- 5), északnyugatra Siter (4,6- 3,5).

Névváltozatok

1372: Surdula; 1489: possessio walachalis Seytherwelgh, Esytherwelg; 1625: Seiter Veölgy Valacorum, Seiterweolgi; 1692, 1800: Siter-Völgye; 1828: Siter-Völgye, Sustoros; 1851: Sitervölgye, Sustorozs; 1913: Sitervölgy;
Forrás : hu.wikipedia.org 

Hamarosan a biharihegykoz.5mp.eu

Kattintson Sitervölgy időjárásra '

A Hegyközcsatárhoz tartozó Sítervölgy falu évtizedekig álmodott arról, hogy egyszer aszfaltos út vezet majd a településre. Az álom most valóra vált, aszfaltos úton közlekedhetnek.
Rég volt alkalmam olyan boldog embereket látni egy vidéki településen, mint a napokban, amikor Vitályos Barnával, Hegyközcsatár polgármesterével a község egyik településre, Sítervölgyre látogattunk. Az öröm oka az volt, hogy aznap végeztek az építők a Hegyköztóttelek és Sítervölgy közötti országút aszfaltozásával, jobban mondva az aszfaltos út "elérte a falut".
Tovább : nagyvarad.ro

Teljes bejegyzés : hegykozi.blogspot.ro