Jákóhodos (Hodoș), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.Nagyváradtól északra,Székelyhídtól délnyugatra, a Berettyó jobb partján, Szalárd és Paptamási közt fekvő település.
Jákóhodos, Hódos Árpád-kori település. Nevét már 1268-ban említette oklevél, mint a hodosi nemesek birtokát, kiknek egyik őse 1268 előtt a bihari várjobbágyok közé állt, de István ifjabb királyennek utódait: Chaz fiait a várjobbágyok közül kiemelve a királyi serviensek közé fogadta. Később (1301-1334 között) Jakab fiai: Nagy Jakó és Cikó a vármegye életében is vezető szerepet viseltek; mint fogott bírák, eskütársak és királyi emberek.
1332-ben már mint egyházas hely szerepelt a pápai tizedjegyzékben, papja ekkor 13 garas pápai tizedet fizetett.
Az 1300-as évek elejéig Hodos néven említették, 1349-ben azonban a Jákó család után felveszi a Jákó-Hodos nevet. A 16. században a Zólyomiak, a 19. század elején és közepén a Lévay, Szilágyi, Ilosvay, Vincze, Jármy, Kiss örökösök, Ercsey, Pesti és Bartos családok birtoka volt, a20. század elején pedig Bartos Gyula örököseinek és a nagyváradi 1. sz. püspökségnek volt itt nagyobb birtoka.
1851-ben Fényes Elek írta a településről:
| „ | Berettyó mellett, 958 református lakossal, s anyatemplommal. Határa 5000 hold, ... A Berettyóban sok halat és hires nagyságu rákokat halász; s ugyan ezen jövedelmes vizimalom áll. Birják: Porubszky István, Ercsey Zsigmond, Barthos Gábor, Szilágyi Gábor, Jármy László, Lévay Imre és Farkas, özv. Nagy Péterné Szilágyi Teréz asszony | ” |
1910-ben 1093 lakosából 1058 magyar, 17 román volt. Ebből 40 római katolikus, 997 református, 27 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Szalárdi járásához tartozott.
Jákóhodoshoz tartoztak Szárazerdő, Felső-Bartos, Nagy-Bartos, Nagy-Eperjes és Süvegd puszták is.
Süvegd puszta
Süvegd puszta egykor egyházas község volt.
1307-ben a Dunántúlon honos Osl nemzetségbeli András birtokaként szerepelt, de az Osliaktól a birtokot Teletlen Péter, Pál és György testvérek megvásárolták.
1341-ben az egész Hodos Nadányi János birtokában volt. 1357-ben már a birtok fele már a váradi püspöké lett.
Nevezetességek
1848-ban falainak mészrétege alatt Lugosy József debreceni tanár érdekes falfestményeket fedezett fel.
Forrás : hu.wikipedia.org
Hosszú évek óta nem jártam a Szalárd községhez tartozó településen, ezért kihasználtam az alkalmat, és egy kicsit már itthon Váradon utánanéztem a település történetének. Jákóhodos, Hódos Árpád-kori település. Nevét már 1268-ban említette oklevél, mint a hodosi nemesek birtokát. Az 1300-as évek elejéig Hodos néven említették, 1349-ben azonban a Jákó család után felveszi a Jákó-Hodos nevet. A falu csendesen húzódik meg a Berettyó-partján, az itt élő emberek élik a mindennapi munkával elfoglalt életüket. Szalárd község két elöljárója, Nagy Miklós polgármester és Kendi Dezső alpolgármester is jelen volt azon az eseményen, melyet fenti soraimban említettem. Ők ketten és mellettük a magyar érdekvédelmi szervezet 10 tanácsosa igazi csapatmunkaként vezetik községüket, nem feledkezve el a hozzá tartozó két faluról, Hegyközszentimréről és Jákóhodosról, mindezt bárki tapasztalhatja, aki megfordul Szalárd községben. Igyekeznek és mindent megtesznek a rájuk bízott települések fejlesztéséért.
Teljes cikk : petocsilla.ro
Jákohodos Szalárd községhez tartozik
Hirek Jákohodosról erdon.ro
reggeliujsag.ro
biharmegye.ro
Jákohodos nyílt csoport a facebook.com
Utolsó kommentek