Hegyközcsatár a Bihari Hegyköz egyik gyöngyszeme.2013-ban ünnepli fennállásának a 800-ik évét.Mit tudhatunk Hegyközcsatárról?A Wikipédián ezt olvashatjuk:
Hegyközcsatár (románul Cetariu) község Bihar megyében, Romániában.Nagyváradtól 15 km-re északkeletre, Hegyköztóttelek és Hegyközújlak között fekvő település.
A Réz-hegységhez nyugatról csatlakozó Hegyköz dombvidék a tengerszint felett 211 méteren fekszik. Kis patakja dél-délnyugat felé haladva a falu alatt folyó Kösmő (Tábor) patakkal egyesül. A Kösmő, amely előbb nyugatra, majd északi irányba folyik, Paptamási (Tamaseu) felett a Berettyó bal oldalába ömlik. Északon a Morcó, mögötte a Nagy-Latabár erdő, északkeletre a Kis-Latabár erdő, keletre a Bihari (volt: Uradalmi) erdő nevű határrészek húzódnak. Ez utóbbin az Ágoston tető (249-2,6) emelkedik, dél, délkeleten a Hajnal hegy (196-1), körülötte pedig a Csipkés nevű határrész található. Délnyugaton a Nagyrét nevű határrész terül el, nyugaton pedig az Őrhegy (214-2,9). Ugyancsak nyugaton fekszik a Nagy hegy (227-1,6), és az Őrhegytető nevű dombvidéki határrész (200–230 m közötti magaslatokkal). Végül északnyugaton a Hegyalja nevű határrész húzódik.
Hegyközcsatár magas dombtetőre épült település, mely az égtájak mind a négy irányában terjeszkedett a völgyek felé.
A település nevét az oklevelek 1213-ban villa Catar néven jegyzik először, majd 1291-1294 között Scathar volt a neve, ezt követően 1294-től Chathar néven említik, 1332-ben Thatar, majd 1335-ben sacerdos de villa Thatar néven jegyezték, 1569-ben Czÿatar-ként említik, 1581-ben Chatariensis a neve, 1587-ben Chyathar, 1588-ban Chyatthar, 1598-ban Chiator-ként jegyzik, 1599-ben Chyatharh, 1600-tól pedig már Chatar a neve, majd 1851-ben Csatár, 1913-tól pedig Hegyközcsatár (rom. Cetariu) néven szerepel.
Az 1200-as évek elején Chepán nádor birtoka volt, aki II. András király megerősítő levele szerint a templomos rendnek adományozta. Később a település a váradi püspökség birtoka volt, és - a hagyomány szerint - a püspök lovas nemesei (csatárai) lakták.
1466-ban a püspökségen kívül a Zólyomiak is szereztek itt birtokrészt, majd a Zólyomiak és rokonságuk révén a Mikófalviak is.
Az 1552- es adóösszeírás szerint püspöki birtok volt, ez év után nemsokkal lakói reformátusok lettek.
1659-ben a faluban nagy tűzvész pusztított.
1674-ben a Wesselényi összeesküvés bukása után itt gyűltek össze a bujdosó kurucpárti magyar urak Forgách Miklós és Orlay Miklós elnöklete alatt és választották vezérükké Wesselényi Pált.
1688-ban itt volt a hadak téli szállása.
1691-ben a település birtokosának a Baranyi, 1740-ben pedig a Dobozy családot írták.
1809-ben tűz pusztítja ezután újjá építették.
1839-1873- között az Osztrák–Magyar Monarchia részeként Bihar vármegye Váradi-járásához tartozik, majd 1873-1880- között a Szalárdi-járás része.
1880-1920 Csatár néven a Nagyváradi Papi Püspökséghez tartozik.
A XIX. században lakosai közt virágzott a fazekas ipar.
1913-ban kapta a Hegyközcsatár nevet, melyet a mai napig visel.
1920-1941 rom. Satul Cetariu (Hegyközcsatár) néven szerepel, Románia része.
1941-1947. február 10-ig ismét Magyarország része, Bihar vármegyében a Szalárdi-járásban.
1947-1956 rom. Satul Cetariu néven újra Romániához csatolják.
1956-ban községi rangot kap - rom. Comuna Cetariu (Hegyközcsatár község)
Teljes cikk : hu.wikipedia.org
Csatár, az érmelléki hegyek elágazásánál, hegytetőn fekvő magyar kisközség, túlnyomóan ev. ref. vallásu lakosokkal. Házainak száma 287, lakosaié 1672. Postája, távírója és vasúti állomása Bihar. A község a pápai tizedjegyzék szerint már a XIII. században megvolt. Ősi, szabados község, melyben a püspök lovas nemesei, csatárai laktak. Innen veszi elnevezését is. A püspökség uradalmához tartozott, azonban 1484-ben a Zólyomiaknak s ezekkel való atyafiságok révén a Makófalviaknak is van itt birtokuk. Ősi egyházának helyén áll a mai református templom, melynek átalakításánál a régi templomnak egy falrészletét meghagyták. A csatári római katholikus templom 1809-ben épült. A lakosok községi hitelszövetkezetet és olvasó-kört tartanak fenn. Itt van a szalárdi járás egyik körjegyzősége. A ide tartozó Latabár-puszta IV. László alatt egyházas község volt s Miklós vajda volt a földesura. Ettől elkoboztatván, 1557-ig mint a váradi püspök birtoka szerepel. 1576-ban Konczos Pál nevű bíráját is említik. Forrás : mek.oszk.hu
Orendt Mihály Hegyközcsatár szülötte a következőket írja :
Forrás: (Csánki Dezső/ Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. I. köt. Bp., MTA, 1890. 788 p./ A Történelmi Bizottság megbízásából.)
Csatár. Csatáre. Magyar mezőváros Bihar vármegyében, földesura a Nagy Várady Püspökség, lakosai katolikusok és reformátusok. Újlaknak szomszédságában fekszik, Bihartól 3/4. mérföldnyire, határa termékeny, bora középszerű, a természet egyéb javaival is megáldatott, első osztálybéli.
Forrás: (Vály András/Magyarország leírása (1796) c. művéből).
Csatár. Magyar mezőváros Bihar vármegyében, Váradhoz 1 mérföldre található egy dombon, 148 római katolikus és 1435 református lakja, s mind a két felekezetnek helyben van anyaszentegyháza. Határa 4340 hold, melyből szántó 1200 hold, rét 620, legelő 200, szőlőhegy 1000, (1100 ölével), erdő 1320 hold (1600 négyszögölével). Ezekből úrbéri szántó 240, rét 80, majorsági szántó 8, majorsági rét 8 hold, a többi irtvány és erdő. A két fordulóban levő föld el van soványodva, leginkább csak rozsos életet terem; de bora híres, és sokan tartanak itt vidékiek szőlőket. Vize a Kösmő patak. Vásárokat soha nem tartott, szabadalma sincs rá. Bírja a váradi deák püspök.
Forrás: (Fényes Elek / Magyarország geográfiai szótára / Pest, 1851 c. művéből).
Makay János, Bihar vármegye alispánjának feljegyzése
Makay János közvetlen utódjairól nincs tudomásom, valószínű, hogy ágazata kihalt a XVIII. század első felében, ezért a Makay család Bihar vármegyei ágának magszakadása következtében gróf Pálffy János nádor a Régen és Vajda helységekben levő birtokrészeket, valamint a csatári területen levő Cservölgy nevű erdőséget, mint a koronára visszaszállottakat, 1744-ben többeknek eladományozza.
Forrás: / (Turul - 1883-1950 / 1896 - A Csanád nemzetség Waffa és Bogyoszló vonala / Második közlemény).
Hegyközcsatár a XIX-ik század elején
Az érmelléki hegyek elágazásánál, hegytetőn fekvő magyar kisközség, túlnyomóan evangélikus református vallású lakosokkal. Házainak száma 287, lakosaié 1672. Postája, távírója és vasúti állomása Bihar. A község a pápai tizedjegyzék szerint már a XIII. században megvolt. Ősi, szabados község, melyben a püspök lovas nemesei, csatárai laktak. Egyesek szerint innen veszi elnevezését is. A püspökség uradalmához tartozott, azonban 1484-ben a Zólyomiaknak s ezekkel való atyafiságok révén a Makófalviaknak is volt itt birtokuk. Ősi egyházának helyén áll a mai református templom, melynek átalakításánál a régi templomnak egy falrészletét meghagyták. A csatári római katolikus templom 1809-ben épült. A lakosok községi hitelszövetkezetet és olvasó-kört tartottak fenn. Itt volt a szalárdi járás egyik körjegyzősége. Az ide tartozó Latabár-puszta IV. László alatt egyházas község volt s Miklós vajda volt a földesura. Ettől elkoboztatván 1557-ig, mint a váradi püspök birtoka szerepel. 1576-ban Konczos Pál nevű bíráját is említik.
Forrás: / (Bihar vármegye községei / Vende Aladár / 1901, dec 14).
Forrás : biharihegykoz.5mp.eu
Teljes bejegyzés : hegykozi.blogspot.ro
Utolsó kommentek