Nagyon fontos lehet a szülőföld története sokak számára.Így van ez a Partiumban levő Bihar vármegyével kapcsolatban.Vajon ismerjük Bihar vármegye történetét.Lehet igen,lehet nem.Olvassa el mit ír Bihar megyéről a Wikipédia és Orendt Mihály.
Bihar megye (románul Județul Bihor) Románia észak-nyugati részén található. A Partium részét képezi. Északon Szatmár megye, keleten Szilágy, Kolozs illetve Fehér megye, délen Arad megye határolja, nyugatról Magyarországgal szomszédos. A megye székhelye Nagyvárad 205 077 lakossal.
A megye összterülete 7544 km². Fontosabb földrajzi tájegységek a megyében: Nyugati-alföld (Câmpia de Vest), Nyugati-dombvidék (Dealurile de Vest), Réz-hegység (Munții Plopișului), Király-erdő (Munții Pădurea Craiului), Bihar-hegység (Munții Bihor) és részben a Vlegyásza-hegység (Vlădeasa).
Trianonig a Magyar Királyság része, előzménye Bihar vármegye egyidős a magyar királyság megszületésével. A királyi magyar vármegye 1918-ban 17 járásból állt, 10657 km² területen, ebből Románia 7874 km² kapott. A két világháború között a megye északi részét Szilágyhoz, a Királyhágó mögötti két falut Körösfeketetó, Királyhágó Kolozshoz csatolták, 1940-1944 között a megye északi és nyugati része (Nagyvárad, Nagyszalonta, a Sebes-Körös és a Berettyó völgye) visszatért Magyarországhoz, a maradék romániai Bihar székhelye Belényes lett. 1952-1968 között a megye Kőrös (Crișana) tartomány törzsterületét képezte (ez hét rajonból állt). 1968-tól, történelmi Béli járása Arad megyei elcsatolásától eltekintve visszaállt az 1952-es állapot.
Teljes cikk : hu.wikipedia.org
A korai Magyarország trónörökösének hercegi birtoka az ún. dukátus volt. Ez a dukátus három elkülönülő tömbből állt, ezek egyike Bihar körül terült el, a másik Nyitra körül, a harmadik pedig az Al-Duna mellett volt. A bihari dukátust valószínűleg Árpád örököse, Szabolcs szervezhette meg, akinek a nevét földvár és több település neve is megőrzött számunkra. Szabolcs után Árpád fiai következtek az öröklésben, Tarhos, Üll, majd Zolta. A bihari vidék központja Bihar vára volt, s maga a dukátus az ország közel egyharmadát tette ki. Bihar vármegye kora-középkori jelentőségét mindez igen szemléletesen mutatja. A régészeti leletek tanúsága szerint a honfoglalás utáni időszakban a magyarság által legsűrűbben lakott terület megyénkben a Berettyó és a Sebes-Körös közötti vidék volt, amelynek nyugati határát a Sárrét jelentette, a másik oldalon pedig a bihari földvár és a Sebes-Körös szegélyezte mocsarakkal, szigetekkel, amelyek a magyarság megtelepedésében ideális körülményeket biztosítottak. A területfoglalás első időszaka után indult meg a vidék végleges benépesítése, a még lakatlanul hagyott területek meghódítása is. A X–XI. század folyamán vonta hatalma alá a magyarság a Sebes-Körös völgyét. Megkezdődték a folyóvölgyek általános megszállását is. Előbb még nyári szállásként és legeltetésre alkalmas területként használták ezeket a vidékeket, később állandó lakhelyüket is itt alakították ki. A nomád életmód megszűnte és a törzsszövetség felbomlása után az addig lakatlan területek megszállásában nagy szerepe volt a szétszóródó törzseknek, amit a megye törzsnévi eredetű helynevei is mutatnak. A XI. századi Bihar megye területének döntő részén magyar ajkú népesség élt. A Berettyó és legjelentősebb mellékvize, az Ér egész hosszában magyar szállásterület volt, s teljesen magyar lakossága volt, egészen a Sebes-Körös forrásvidékéig terjedő területnek. Ez utóbbi vidéken bár szórványos szláv nyomok is találhatók, de az esetleges román nevek igazolhatóan mind a magyarból származtathatók. Bihar vármegye története Anonymus elbeszélésében is megjelenik. 1200 körül született munkájának 50. és 51. részében részletesen foglalkozott a székelységgel. E szerint a székelyek a Kárpát-medencébe érkező Ösbő és Velek serege elé vonultak, hogy együttes erővel küzdjenek meg Mén-Marót csapataival, s foglalják el Bihar várát. Részletesen leírja a vonuló hadak útját, miszerint a magyar sereg a Duna–Tisza közén átlovagolva a mai Szentes mellett kelt át a Tiszán, s ott letáboroztak. Az ide érkező székelyek békésen csatlakoztak hozzájuk, majd ők vonulva a sereg élén tovább indultak. A mai Szarvasnál átkeltek a Körösön, majd a Teker patak mellett haladva a Jószás mellett táboroztak le, s másnap következett Bihar várának ostroma.
Bihar várának ostroma
Mén Marót várát a szlávok által épített földvár helyén emelték. A bihari vezér a Tisza, Maros és Szamos vize és az Igfon erdeje közt levő területet uralta. Kazár népek fölött uralkodott. Árpád vezér Biharba érkezvén felszólította a bihari vezért, engedje át neki a Szamostól a nyíri határokig és a meszesi kapuig terjedő vidéket, mely Atilla jogán őt illette meg. Elküldte neki ajándékait is. Marót a bihari várban szívesen fogadta ugyan a követeket - Öcsöb és Velek vitézeket - s gazdagon meg is ajándékozta mindkettőt -, de harmadnap tagadó válasszal küldte vissza azokat a fejedelemhez.
Mén Marót válasza a következő képen hangzott:
Utolsó kommentek